Ma indul az Eb, a magyarok szombaton lépnek pályára

magyar-labdarúgó-válogatott

A magyar válogatott tagjai, Gazdag Dániel, Nagy Ádám, Bolla Bendegúz, Nagy Zsolt, Callum Styles, Lang Ádám, Ádám Martin, Dárdai Márton, Szalai Attila, Dibusz Dénes kapus és Szoboszlai Dominik (b-j) a Magyarország - Koszovó barátságos labdarúgó-mérkõzésen a Puskás Arénában 2024. március 26-án. MTI/Illyés Tibor

Ma este 9 órakor a házigazda német és a skót válogatott mérkőzésével megkezdődik a 17. labdarúgó Európa-bajnokság, amelyen ismét – sorozatban harmadszor – szerepelhet a magyar együttes. Marco Rossi csapata szombaton lép először pályára. Az M4 Sport az összes mérkőzést közvetíti.

Az egy hónapos futballünnep magyar szempontból egy kicsit más lesz, mint az előző kettő, mivel a csapat az elmúlt években magasra tette a lécet, így a szurkolók reményei is sokkal vérmesebbek, mint korábban. Nyolc éve már az kisebb csoda volt, hogy a nemzeti együttes harminc esztendő elteltével ismét szerepelhetett egy nagy tornán – nem beszélve arról, hogy aztán a négyesét megnyerve jutott a nyolcaddöntőbe –, legutóbb pedig az korlátozta az elvárásokat, hogy Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai a halálcsoportba kerültek az akkor címvédő portugálokkal, a világbajnok franciákkal, valamint a németekkel.

Ezúttal viszont a csoport összetétele, a veretlenül megvívott selejtezősorozat eredményei, illetve

a csapatkapitány Szoboszlai Dominik klasszissá érése is sokkal nagyobb bizakodásra adhat okot.

Pedig a kvartett összetétele így sem egyszerű, mivel a németek egyrészt hazai pályán játszhatnak, másrészt a keretük tele van világsztárokkal, de pusztán a világranglistát nézve Svájc is előrébb áll, Skócia pedig a kvalifikáció során Spanyolország legyőzésével bizonyította, hogy bármelyik riválisra veszélyes lehet. A magyarok szombaton a svájciak ellen Kölnben kezdik meg a szereplést a kontinensviadalon, majd Stuttgartban előbb június 19-én a házigazda németekkel, négy nappal később pedig a skótokkal találkoznak a csoportkörben.

A már magyar állampolgársággal is rendelkező olasz szakvezető nem véletlenül igyekszik kissé visszafogni a reménykedést és az elvárások, célok megfogalmazását, mert ezzel az esélyesség terhét szeretné levenni a csapatról. Irányításával viszont már kétszer is több mint tízmeccses veretlenségi szériát épített a válogatott, 1986 óta először jutott ki egyenes úton világversenyre, ráadásul olyan világelithez tartozó ellenfeleket győzött le tétmeccsen, mint a most is favoritnak számító Anglia és a csoportrivális Németország – előbbit ráadásul kétszer is, idegenben például 4-0-ra. Ennek fényében – és a 2016-os továbbjutással szemben – egyáltalán nem lenne váratlan, ha a magyarok megélnék az egyenes kieséses szakaszt.

Ronaldo, Pepe, Kroos és Modric utolsó Eb-je

A mostani tornán rekordokban biztosan nem lesz hiány, ugyanis a portugáloknál Cristiano Ronaldo immár hatodik kontinensviadalára készül, az ötszörös aranylabdás minden egyes meccsel és góllal saját rekordját javíthatja tovább. Egy másik veterán portugál, Pepe egy magyar csúcsot adhat át a múltnak, mivel pályára lépésével – a trónról Király Gábort letaszítva – ő lesz minden idők legidősebb Eb-játékosa. Rajtuk kívül is lesznek, illetve lehetnek nagy búcsúzói a nemzetek közötti futballnak.

A német Toni Kroos, aki két hete hatodik Bajnokok Ligája-trófeáját ünnepelte, például visszatérésével új lendületet adott az évek óta hullámvölgyben lévő Nationalelfnek, de a torna után szögre akasztja a stoplisát. A hazaiaknál akár Thomas Müllernek is az utolsó nagy tornája lehet az Eb. A horvátok nagy generációjának, köztük elsősorban a szintén hatszoros BL-győztes Luka Modricnak is az utolsó nagy dobása lehet a mostani az előző két világbajnokságon nyert ezüst- és bronzérem után.

A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 14-én a berlini Olimpiai Stadionban ki emelheti magasba Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször – szám szerint háromszor – a német és a spanyol. Az Eb két legnagyobb favoritja a legutóbb ezüstérmes Anglia és a világbajnokságon második Franciaország. Mindkét gárdában hemzsegnek a fiatal világklasszisok – elég csak Jude Bellinghamet és Kylian Mbappét említeni –, akik tökéletes egyveleget alkotnak az olyan tapasztalt, sokat bizonyított sztárokkal, mint Harry Kane és Olivier Giroud.

Rajtuk kívül a házigazda németeket sem szabad leírni, mert bár 2023-ig kifejezetten gyenge eredményeket értek el, idén márciusban a favorit franciák, majd a hollandok legyőzésével jelezték, hogy számolni kell velük.

Amíg Cristiano Ronaldo a soraiban van, addig szintén az esélyesek között szerepel a portugál csapat is,

míg a spanyolok a vb-kudarc után megfiatalított együttessel szeretnének meglepetést okozni a végjátékban. A címvédő és a legutóbbi nagy németországi tornán, a 2006-os világbajnokságon is győztes olaszok ismétlése már váratlan lenne, tekintve, hogy a három évvel ezelőtti diadal legfőbb letéteményesének számító domináns középpályássor jelenleg több sebből vérzik sérülések miatt, a védelem vezérei pedig azóta már visszavonultak.

Érdekesség, hogy a koronavírus-járványnak már nyoma sincs, de a futballra gyakorolt hatásából több akkor bevezetett újítás is megmaradt. Ilyen például a

23-ról 26 fősre növelt keret, vagy éppen az öt cserelehetőség, amely egy hatodikkal is bővül hosszabbítás esetén.

A hat kvartettből az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik jut a legjobb 16 közé, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna egészen a július 14-i, berlini fináléig.

MTI